nav-left cat-right
cat-right

Környezet: A szennyvízkezelés problémájának megoldása

– 2007 és 2013 között a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv alapján mintegy 14 milliárd eurót költenek majd el az Európai Unióban a szennyvíz összegyűjtésére vagy kezelésére szolgáló infrastruktúrára. A cél az, hogy az emberi és az ipari eredetű hulladék ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást az emberi egészségre és a környezetre. Az irányelv végrehajtásáról szóló, 2007–2008-as időszakra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint a munkák jól haladnak, de a szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére vonatkozó szabályok betartásán még van mit javítani. Kiderült továbbá, hogy a legrégebbi EU-tagállamok (EU-15)1 magas színvonalon tartották a szennyvízkezelést és javítottak az érzékeny vizek kezelésének módján, míg az újabb tagállamok (EU-12) az általános szennyvízgyűjtés és –kezelés módját fejlesztették.
A jelentés főbb megállapításai a következők:
•    Az EU-15 legtöbb tagállamában a települési szennyvízgyűjtő rendszer rendkívül hatékony, és sikerül összegyűjteniük a célul kitűzött szennyvízmennyiség 99%-át.
•    Az érzékenynek megjelölt és szigorúbb kezelést igénylő teljes területek aránya (eutróf állapotú vagy fennáll az eutróffá válás kockázata) az utolsó jelentés óta 68%-ról 73%-ra emelkedett. Ez azt is jelezheti, hogy megnövekedett az eutróf állapotú vizek száma, és azt is, hogy a tagállamok jobban felismerik és védik érzékeny vizeiket.
•    Még mindig nagy különbségek mutatkoznak a szigorúbb vízkezelés végrehajtása terén, de Ausztria, Hollandia és Németország esetében a szabályok betartása példásnak mondható. Dániában, Finnországban, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban, valamint az EU-12-ben, főként Litvániában komoly fejlesztéseket hajtottak végre.
•    A szennyvízkezelés magas fejlettségi szintű a nagyvárosokban; a szennyvíz 77%-a szigorúbb szabályok szerint működő szennyvíztisztító létesítményekbe érkezik. Néhány város azonban még nem rendelkezik a kezelés megfelelő szintjével, többek között az EU-15 országai közül négy városban: Barreiro/Moita és Matosinhos Portugáliában, Frejus Franciaországban és Trieszt Olaszországban.
Következő lépések
A Bizottság segítséget nyújt majd a finanszírozási projektjeikhez a kohéziós alapokat felhasználó tagállamok számára; emellett egyéb olyan uniós intézmények, mint az Európai Beruházási Bank (EIB) is fontos szerepet játszanak a finanszírozásban. A jogszabályok végrehajtását illetően a Bizottság proaktívan lép fel, hogy lehetőség szerint együttműködjön a tagállamokkal, de továbbra is jogi lépéseket tesz olyan országokkal szemben, ahol a végrehajtás terén lemaradás tapasztalható, elsősorban a végrehajtással kapcsolatos komoly hiányosságok és késedelmek esetén.
Előzmények
A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerint a szennyvízkezelés és  gyűjtés bármely olyan területen végezhető, amely 2000 főnél nagyobb településsel egyenértékű vízszennyezést okoz. Az EU-27-ben mintegy 23 000 olyan terület létezik, amely körülbelül 550 millió személy összes szennyvízterhelésével egyenértékű szennyezettséget mutat. Az irányelv rendelkezik a biológiai szennyvízkezelésről („másodlagos kezelés”), és szigorúbb kezelést ír elő különösen a magasabb védelmi szintet igénylő érzékeny vízterületekre vonatkozóan.
Az EU-15 tagállamainak az irányelvet teljes körűen végre kellett volna hajtaniuk a jelentés idejére, de az EU-12 tagországok határidő-hosszabbítást kaptak csatlakozási szerződéseikben. 2007-ben és 2008-ban Bulgária, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Románia és Szlovénia még nem tartott be bizonyos határidőket.
Egy 2000-ben végzett bizottsági tanulmány előrejelzése szerint körülbelül 152 milliárd EUR összegű, a szennyvíz-infrastruktúrába történő befektetés valósul meg az 1990–2010-es időszakban. Az uniós források kulcsszerepet játszanak a szennyvízkezelés és -gyűjtés infrastruktúrájának kiépítésében, különösen az EU-12-ben. A támogatásnak köszönhetően az 1990-es évektől kezdve Írország, Spanyolország, Olaszország és Görögország jelentős fejlesztéseket tudott végrehajtani, néhány esetben meg is négyszerezve a másodlagos kezelés eredményeit.
Az EU a jogszabályok szigorú betartatásával javítja a megfelelési szintet: 2007-ben például a Bizottság nyomon követte a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel kapcsolatban Belgiummal, Luxemburggal, az Egyesült Királysággal és Spanyolországgal szemben hozott bírósági döntéseket.
Ez a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtásáról szóló hatodik jelentés. Az elmúlt húsz évhez képest jelentős javulás következett be az európai szennyvízkezelés terén.

http://europa.eu/rapid/